Így védd meg otthonodat a vihartól!

Talán nem árulunk el újdonságot azzal, hogy az utóbbi években különösen szeszélyes az időjárás. Lényegében megszűntek az évszakok; a forró nyári napokat átmenet nélkül követik a lehűlések és a viharos, csapadékos, szinte őszinek tűnő időszakok.

Hiába nézzük az időjárás applikációt: sokszor a derűs, napsütéses előrejelzés hirtelen átvált; felhők, esőcseppek és villámok jelennek meg a telefon képernyőjén.

Ezek a radikális változások azonban nemcsak a szabadtéri programjainkat tehetik tönkre – hanem otthonunkat is.

Biztosan láttunk már néhány bevágást a Híradóban, az esőzés okozta áradások és a villámcsapások által lerombolt családi házakról. A vihar számos kárt okozhat otthonunkban, amelyek az apró kellemetlenségektől a teljes katasztrófáig terjedhetnek.

A tavalyi év júniusában a MABISZ adatai szerint egy hét alatt 16500 bejelentés érkezett a szélsőséges időjárással kapcsolatban a magyar biztosítókhoz – összesen körülbelül 1,5 milliárd forintnyi kár keletkezett. És ez még csak nem is a legviharosabb időszakban történt.

De melyek a leggyakoribb károk?

Megrongálódik a tetőszerkezet, rádől a házra egy fa (vagy épp a szomszéd ház), belecsap egy villám, elönti a víz – vagy csak szimplán beázik. A tetőszerkezeti károk és a beázások a leggyakoribbak a MABISZ adatai szerint – de sűrűn előfordul az is, hogy a villámcsapások miatt a házban található elektromos eszközök is sérülnek.

Hogyan lehet ezekre felkészülni?

Figyeljünk oda a megfelelő szigetelésre, és lehetőség szerint évente nézessük át a tetőszerkezetet. Legyen villámhárítónk, és vihar esetén – bár kis plusz teendővel jár – húzzuk ki a konnektorból érzékenyebb elektromos eszközeinket (ne töltsünk ilyenkor telefont, laptopot – de a televíziót, hangrendszert, sőt, az internetroutert is érdemes kihúzni), mert a villámlásból származó feszültséglöket tönkreteheti őket – de egyszerűbb, ha túlfeszültségvédő eszközöket használunk.

Azonban nem tudunk mindenre felkészülni; a természet mindig erősebb.

Úgyhogy mindenképp kössünk lakásbiztosítást.

Talán evidensnek tűnik, de a MABISZ felmérése szerint Magyarországon az ingatlanok 25 százaléka nincs biztosítva – így nem kaphatnak kártérítést sem.

És ne csak akkor kössünk biztosítást, ha már megtörtént a kár – az első nagyobb viharok érkezésekor hirtelen megugrik a lakásbiztosítás-kötések száma, azonban a biztosító-társaságok könnyen megállapítják mikor történt az esemény: ha a biztosítás megkötése előtt következett be, nem leszünk jogosultak a kártérítésre.