Beépítési „finomságok” az ISOVER hőszigeteléseknél

„Agyonhőszigetelés” helyett…

Először is egyáltalán nem elegendő az, hogy a követelmények kielégítése érdekében „agyonhőszigeteljük” a vízszintes, a függőleges és a ferde külső térelhatároló épületszerkezeteinket. Gondolni kell(ene) arra is, hogy a csatlakozó szerkezeteket is ugyanilyen mértékben kell „agyonhőszigetelni”. Ha ezt nem tesszük, akkor a csatlakozó szerkezetek hőhidakká válnak, azaz a belső felületi hőmérsékletük télen a harmatpont alá kerül és a jól záródó, korszerű nyílászárókkal rendelkező, szellőzetlen helyiségekben a magas páratartalom miatt ezeken a belső felületeken – a mennyezeti éleknél, sarkoknál – páralecsapódás, vizesedés, majd penészesedés következik be. 

A „beépítési finomságok” ezeknek a gyakran előforduló szerkezeti csatlakozásoknak a megfelelő külső oldali hőszigetelésére próbálnak rávilágítani. 

Hővezetési tényezők

Először arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a beépített hőszigetelő anyagok hőszigetelő képességét alapvetően a λ hővezetési tényezőjük határozzák meg: egy tömörebb üveggyapot, vagy kőzetgyapot jobban hőszigetel, mert alacsonyabb a gyártó által megadott λ_D értéke, ezért ebből kisebb vastagságút kell beépíteni; míg egy lazább üveggyapot, vagy kőzetgyapot magasabb λ_D értékű, ezért ebből nagyobb vastagságút kell beépíteni, ugyanazon hőszigetelési követelmény esetén. 

A laza üveggyapot, kőzetgyapot átszellőző légtérrel érintkező felső 5-10 cm vastagságú rétegében a λ_D érték 25 %-kal romlik, azaz növekszik. Ez megakadályozható, ha az üveggyapot, kőzetgyapot légréteggel érintkező felületére Tyvek Solid póruszáró, de páraáteresztő fóliát terítenek. 

A szarufák, favázak, párnafák közé helyezett üveggyapot hőszigetelési sík eredő λ_A értéke a fa hőhídhatása miatt 40-80 %-kal magasabb, mint a λ_D érték.

Padlásfödémek hőszigetelése

A padlásfödémek hőszigetelése során a födémen párazáró jellegű fóliát nem kell leteríteni. A fafödém semmiféle fóliával nem zárható le, mert a faszerkezet egy idő után gombabontottá válhat. Betonfödémeken sem kell párazáró fólia, mert a födémnek van páradiffúziós ellenállása, míg a rákerülő üveggyapot hőszigetelésnek nincs, így érvényesül az az épületfizikai elv, hogy ha az egyes rétegek páradiffúziós ellenállása belülről kifelé csökken, akkor a szerkezetben páradiffúzióból eredő páralecsapódás nem várható. 

A jelentős páradiffúziós ellenállású, nagyobb vastagságú expandált polisztirolhab hőszigetelés esetén azonban sérülhet az épületfizikai elv, ami miatt párafeldúsulások következhetnek be a betonfödémben. 

A padlásfödém kerülete mentén a talpszelemeneket körbe kell hőszigetelni, még a talpszelemen külső részén a külső fal felső síkját is. A kerület menti peremfalak, oromfalak lábazati függőleges felületére 1,0 m magasan hőszigetelést kell műanyag tárcsás dűbelekkel rögzíteni. 

Járható padlásfödémek esetén az üveggyapot hőszigetelést 2 réteg egymásra merőlegesen elhelyezett párnafák közé kell beépíteni. Az így elhelyezett párnafák érintkező fa felülete csupán a padlás felületének 3 %-a, amely kellő vastagságú hőszigetelés esetén nem tekinthető hőhídnak. 

A felső réteg párnafákra lépésálló felületként OSB lemezt – a magas páradiffúziós ellenállása miatt – szigorúan tilos elhelyezni. Járható felületként kizárólag a páradiffúziós ellenállás nélküli ritkított deszkázat alkalmazható.