Beépítési „finomságok” az ISOVER hőszigeteléseknél

A hőszigetelési követelmények az elmúlt években komolyan szigorodtak. Sokan viszonylag egyszerűen szeretnék megoldani ezt a kérdést, így az épület bizonyos részeit alaposan túlhőszigetelik, azonban a megoldás messze nem ilyen egyszerű. Nézzük, hogy mi a lényeg és mire kell feltétlenül figyelni.

A cikket szerkesztette: Saint-Gobain Isover

A több mint 350 éves, párizsi központú Saint-Gobain Csoport mára az építőipari piacok vezető szereplőjévé nőtte ki magát. Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. három építőanyag gyártó és forgalmazó márkát foglal magában, úgy mint Isover, Rigips és Weber. Az Isover hő- és hangszigetelő megoldásokat, a Rigips szárazépítési rendszereket, a Weber pedig homlokzati hőszigetelő és vakolatrendszereket kínál, lefedve ezzel az építőipar több területét is. Tevékenységük és folyamataik során biztosítják a környezet védelmét, a környezetszennyezés megelőzését, az erőforrások energiatakarékos és hatékony felhasználását, a gyártás energiaigényének csökkentését.

Kapcsolat
Saint-Gobain Isover

„Agyonhőszigetelés” helyett…

Először is egyáltalán nem elegendő az, hogy a követelmények kielégítése érdekében „agyonhőszigeteljük” a vízszintes, a függőleges és a ferde külső térelhatároló épületszerkezeteinket. Gondolni kell(ene) arra is, hogy a csatlakozó szerkezeteket is ugyanilyen mértékben kell „agyonhőszigetelni”. Ha ezt nem tesszük, akkor a csatlakozó szerkezetek hőhidakká válnak, azaz a belső felületi hőmérsékletük télen a harmatpont alá kerül és a jól záródó, korszerű nyílászárókkal rendelkező, szellőzetlen helyiségekben a magas páratartalom miatt ezeken a belső felületeken – a mennyezeti éleknél, sarkoknál – páralecsapódás, vizesedés, majd penészesedés következik be. 

A „beépítési finomságok” ezeknek a gyakran előforduló szerkezeti csatlakozásoknak a megfelelő külső oldali hőszigetelésére próbálnak rávilágítani. 

Hővezetési tényezők

Először arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a beépített hőszigetelő anyagok hőszigetelő képességét alapvetően a λ hővezetési tényezőjük határozzák meg: egy tömörebb üveggyapot, vagy kőzetgyapot jobban hőszigetel, mert alacsonyabb a gyártó által megadott λD értéke, ezért ebből kisebb vastagságút kell beépíteni; míg egy lazább üveggyapot, vagy kőzetgyapot magasabb λD értékű, ezért ebből nagyobb vastagságút kell beépíteni, ugyanazon hőszigetelési követelmény esetén. 

A laza üveggyapot, kőzetgyapot átszellőző légtérrel érintkező felső 5-10 cm vastagságú rétegében a λD érték 25 %-kal romlik, azaz növekszik. Ez megakadályozható, ha az üveggyapot, kőzetgyapot légréteggel érintkező felületére Tyvek Solid póruszáró, de páraáteresztő fóliát terítenek. 

A szarufák, favázak, párnafák közé helyezett üveggyapot hőszigetelési sík eredő λA értéke a fa hőhídhatása miatt 40-80 %-kal magasabb, mint a λD érték.

Padlásfödémek hőszigetelése

A padlásfödémek hőszigetelése során a födémen párazáró jellegű fóliát nem kell leteríteni. A fafödém semmiféle fóliával nem zárható le, mert a faszerkezet egy idő után gombabontottá válhat. Betonfödémeken sem kell párazáró fólia, mert a födémnek van páradiffúziós ellenállása, míg a rákerülő üveggyapot hőszigetelésnek nincs, így érvényesül az az épületfizikai elv, hogy ha az egyes rétegek páradiffúziós ellenállása belülről kifelé csökken, akkor a szerkezetben páradiffúzióból eredő páralecsapódás nem várható. 

A jelentős páradiffúziós ellenállású, nagyobb vastagságú expandált polisztirolhab hőszigetelés esetén azonban sérülhet az épületfizikai elv, ami miatt párafeldúsulások következhetnek be a betonfödémben. 

A padlásfödém kerülete mentén a talpszelemeneket körbe kell hőszigetelni, még a talpszelemen külső részén a külső fal felső síkját is. A kerület menti peremfalak, oromfalak lábazati függőleges felületére 1,0 m magasan hőszigetelést kell műanyag tárcsás dűbelekkel rögzíteni. 

Járható padlásfödémek esetén az üveggyapot hőszigetelést 2 réteg egymásra merőlegesen elhelyezett párnafák közé kell beépíteni. Az így elhelyezett párnafák érintkező fa felülete csupán a padlás felületének 3 %-a, amely kellő vastagságú hőszigetelés esetén nem tekinthető hőhídnak. 

A felső réteg párnafákra lépésálló felületként OSB lemezt – a magas páradiffúziós ellenállása miatt – szigorúan tilos elhelyezni. Járható felületként kizárólag a páradiffúziós ellenállás nélküli ritkított deszkázat alkalmazható. 

2021. március 18.

Tavaszi megújulás – Így frissítsd fel otthonodat!

A tavasz maga az újjászületés, a frissességről, megújulásról, a napfényről, a feltámadásról szól. Bár az idei év eddig rendhagyó, ez nem jelenti azt, hogy ne rázhatnánk fel, és...

2021. március 11.

Ilyen a tökéletes vidéki otthon!

2020-ban negyedik alkalommal rendezték meg a Style & Draw enteriőrtervező pályázatot, amely során egy kisszékelyi otthon belső terének kialakításáról kellett terveket készíteniük...

2021. február 16.

Rengeteg pénzedbe kerülhet, ha erre nem figyelsz oda!

Az ideális otthon rengeteg elemből áll össze. Akadnak köztük kisebbek is (mint például a megfelelő dísztárgyak kiválasztása), amelyen nélkül még működik az otthon – azonban ha az...