Szürrealisztikus jövőkép otthonainkban I. rész

Róbert terveiben nagyon izgalmas, kicsit szürrealisztikus, mégis nagyon is elképzelhető, élhető világkép tárul elénk az otthonteremtés és az ember, és az őt körülvevő tárgyak harmóniáját illetően.

„Az élet dinamikusan változó, a környezet és az organizmus közötti kölcsönös viszonylatok eredője.” – idézi, majd hozzáteszi: a mai modern, felgyorsult világban nagyon fontos a harmonikus kiegyensúlyozott élettér kialakítása.

A három különböző családmodellből azért választotta pályázati munkájának témájául az egy kiskorú gyermeket nevelő fiatal házaspár otthonának megtervezését, mert nagyon is aktuális, lényeges problémák merülhetnek fel egy ilyen család életterének megtervezése kapcsán.

„Az apa a kenyérkereső, az anya is dolgozik, otthon főz, takarít és felelős a gyermeknevelésért.” – szól a jól ismert sztereotípia, de a mai világban már kissé megváltoztak a körülmények és az életfeltételek.

Sok esetben nincs idejük egymásra, vagy van, hogy bizony elveszítjük a kontaktot környezetünkkel vagy akár önmagunkkal. „Az emberi élet egyensúlyának megbillenését sok tényező kiválthatja, példaként említve a napjainkban rendkívüli mértékben megnövekedett stressz, a mentális betegségek növekvő száma, a természettel való diszharmónia. A nagyvárosokban élő emberek élettérszöveteinek a tömeges panelosodása és a természettől való nagymértékű elszakadása, eltávolodása az elmúlt évszázadok hozadéka.” Az emberi életünk történelmének eddigi jelentős részét a természet közelében töltöttük. Minden lételemünk onnan származik, tőle függünk, befolyással bír ránk, ural minket, de sok esetben ezt az emberek elfelejtik, vagy akár nem törődnek vele.

Róbert úgy véli, ennek visszaállítása, a kölcsönös egymásrautaltság tudatos felismerése és a kontaktus ápolása a problémák megoldásának gyökere. A biofília hipotézist E. O. Wilson, amerikai biológus alkotta meg 1984-ben. Definíciója szerint mi, emberek genetikai alapokra visszavezethetően ösztönös, belülről fakadó érzelmi vonzódással rendelkezünk más élőlényekhez, miközben anyagilag és fizikailag is függünk a természettől. Az embernek szüksége van egészsége és fejlődése érdekében, hogy a természethez mély és kiegyensúlyozott kapcsolat fűzze. Alapvető igényünk van esztétikai, intellektuális, kognitív és spirituális dolgokra.

Ebből a szép és nemes gondolatból kiindulva, Róbert komoly kihívásnak érezte láthatóvá tenni az elképzeléseit a téma által felvetett problémák megválaszolására és megvalósítására – melyre válaszképpen egy olyan otthont igyekezett megteremteni, amely minden eszmét magában hordoz.

Pályamunkájában próbált választ találni arra, hogyan tud vajon egy jól szituált család viszonylag kis paraméterek közé szorítva, egészséges boldog családi életet élni úgy, hogy az intimitásukat, egyéni és személyes intim szférájukat megőrizzék, mind a szülők, mind a fejlődésben lévő gyermekük.

Róbert a tervezés szempontjait a hétköznapi emberek normáiból, életszokásaiból merítette.

A családi légkör legfontosabb eleme a tér, melyben a család létezik – kvázi felettébb fontos, hogy ez a tér biztonságot, oltalmat, stabilitást nyújtson mindhármuknak. Hogyan befolyásolhatjuk tudatosan a szürke fárasztó hétköznapok stressz okozta lecsapódó feszültségét, hangulatát az otthonunk nyugalmával, békéjével?  Rendkívül fontos, hogy gondoljunk erre is, hiszen egyetlen lakótömbben összpontosul, csapódik le mindhárom ember haragja, félelmei, és a legtöbbször ezekből adódó félelmek, konfliktusok valamennyi érzelmi megnyilvánulása.



A funkciók – valamint hozzá kapcsolódó formák interakciója és a helységek kapcsolati rendszere, bejárhatósága is mind ezeken alapszik elsősorban.

Téralakítás, térkapcsolatok, alaprajz, és térpszichológiai hatások – ez lenne az első fejezet Róbert munkájának összefoglalójában – aki mindenekelőtt úgy döntött, hogy a választott alaprajzi sémát nem szándékozik megbontani: helyette inkább megoldást szeretne találni a lakószövetek jól átgondolt kapcsolati rendszerének kialakítására úgy, hogy a tér bejárhatósága ergonómiailag letisztult, jól átgondolt tengelyekre legyen felfűzve.

Róbert hat alapvető életszükségletet állapítottam meg: biztonságigény, privát szféra igénye, intimitás, társas interakció szükséglet, valamint a kényelem és az identitás szükséglet. Az összefolyt terek és funkciók között párhuzamot állít a privát és a publikus terek között, valamint azok vegyes kapcsolatainak megjelenésében.

A lakás tervezésénél Róbert egyik fontos szempontja az volt, hogy a lakás belülről kifelé épüljön fel. A mag egyértelműen a konyha, melyhez csatlakozik az étkező, nappali és a többi helyiség.

A közlekedési rendszert a tervező itt egy központi tengelyre fűzte fel, mely a folyosóból indul és a többi igényt kielégítő relaxációs helyiségben végződik. A köztes útvonalak is mind ehhez csatlakoznak.

A lakás magjában elhelyezkedő konyha, nappali és étkező tere egy U alakú közlekedési rendszer segítségével könnyen átjárható és megközelíthető. A tér dramaturgiáját pedig a folyosóból kilépve a magasság különbségek, valamint a térelemek játéka bontja ki, a szemlélőt hirtelen szembevágja a látvány.

A délutáni órákban tovább olvashatja lakásbemutató cikkünket. A második részében megismerheti még a Róbert által tervezett konyhát, fürdőszobát, relax szobát és hálószobát. Csatalakozzon hozzánk délután is, hogy mindent megtudjon a nagyon izgalmas mégis kicsit szürrealisztikus otthonról!