Századközepi modern otthonok – Az örökké népszerű

De mi is egészen pontosan a stílus, és hogyan alakult ki?

A századközepi modern egy gyűjtőfogalom: az 1940-es, '50-es és '60-es évek jellemzően amerikai designdarabjait és építészetét foglalja magába. Jelentős hatással volt rá a modernizmus, kiemelt hangsúlyt fektetve az európai Bauhaus-eszme követőinek munkásságára.

A századközepi modern a jövőről szólt – ahogy akkoriban elképzelték. Az első ilyen jellegű alkotások már az 1939-es New York-i Világkiállításon felbukkantak, de az igazi fellendülés a második világháború után következett be.

Ekkor igazi aranykorba lépett az Egyesült Államok: ipari innovációk, népességnövekedés, urbanizáció – ez a három szó a fényes jövőt jelképezte. Elindult az űrverseny, és – bár a háború végével megjelent egy újfajta félelem, a hidegháborús paranoia – az embereket lázba hozta a jövő ígérete.

A felvirágzó gazdaságnak köszönhetően egyre többen vásároltak ingatlant, ezért sok kisebb, de élhető otthonra volt szükség. Ekkor alakult ki az építészek és tervezők azon mantrája, hogy a design legyen gyönyörűen megszerkesztett, funkcionális és hatékony – de mindemellett az átlagember számára elérhető is.

Ennek jegyében újfajta anyagokkal kezdtek el kísérletezni a bútorgyártás területén: hajlított furnér, üveggyapot, alumínium és műanyag – az új anyagok új megoldásokat és formavilágot hoztak magukkal.

Futurisztikus, mégis a múltból merít: ez a klasszikus századközepi modern bútorok titka. Nézzük például a világ egyik legáhítottabb ülőbútorát, a Charles és Ray Eames által tervezett lounge széket: a gyönyörű ívekkel rendelkező, hihetetlenül attraktív designnal bíró fotel alapja a tradicionális angol klubfotel, különleges formáját pedig a baseballban használatos bőrkesztyű inspirálta.

A korábbi túldíszítettség helyett a modernizmus letisztultsága került előtérbe, de a Bauhaus szigorúságán lekerekített formákkal enyhítettek, a funkcionalitás mellett a kényelemre is jelentős hangsúlyt fektetve.

Az építészet is átalakult: a sok kisebb helyiség helyett nagyobb összefüggő terek születtek, hatalmas üvegablakokkal, nyílt közösségi terekkel – itt remekül mutattak az új stílus jegyében fogant, letisztult bútorok.

De nem kell lecsupaszított, rideg otthonokra gondolni – az európai modernizmus monokróm világa mellett az élénk színek is megjelentek: a vidám árnyalatúra festett falak, hangsúlyos, a geometriai mintás csempék (főleg a fürdőszobában és a konyhában), és az Angliából begyűrűző képzőművészeti irányzat, a pop-art alkotásai újfajta dinamikát vittek a lakberendezésbe.

Mindemellett a padlótól a plafonig érő ablakoknak köszönhetően egyre inkább elmosódott a határ a kül- és beltér között, így a kerti bútorokat is nagy odafigyeléssel, a forma és funkcionalitás szimbiózisának előtérbe helyezésével tervezték meg.

A stílus népszerűsége az utóbbi években lavinaként növekedett, és kijelenthetjük, hogy az ekkor született, ikonikussá vált bútorok és kiegészítők örök befektetést jelentenek, és mindig bérelt helyük lesz a stílusos modern enteriőrökben.

A képek forrása: Unsplash, Unsplash, Vitra, Lazy Loft