Megelőzhető fagykárok – elektromos fűtéssel

Az elektromos padlófűtés (nem összekeverendő a fűtőfilmmel!) beltéri fűtőkábelei régóta közismertek, fürdőszobák, konyhák, folyosók kiegészítő-, vagy teljes értékű fűtésére. Azonban ugyan ez a technológia megfelelő méretezéssel a kültéri fagykárok elkerülésében is megoldást nyújt.

A garázsfeljáró fűtésekor nem azért zajlik a küzdelem, hogy 23-25°C felületi hőmérsékletet érjünk el, hiszen csupán a ráhullott csapadék olvasztása a cél. Azonban a kültéri körülmények miatt mégis magasabb névleges teljesítményű fűtőkábeleket szükséges beépíteni a betonba, vagy a térkő alá. Ez akár a 280-300W/m² teljesítményt is elérheti, így a 400V feszültségű táplálás szükséges lehet nagyobb felületek esetén.

Azonban kis felületeken is tetemes összegű kár tud keletkezni, amikor elfagy egy kerti csap, vagy az egyik vízóra az aknában. Ezeknek a fagymentesítése elektromos fűtőkábelekkel viszonylagosan kis teljesítménnyel (17W/m) már biztosítható. Abban az esetben, ha a csőre külső telepítés nem megoldható, akkor megfelelő érintésvédelmű, minimum IP67 besorolású fűtőkábelek tömítőszelencés idomon keresztül vezethetőek a csőszakasz belsejébe.

Némileg hasonló a helyzet az ereszcsatornák gyűjtő és levezető elemeivel is. Azonban az UV állóság ez esetben elengedhetetlen szempont.  Emeletes házak esetén a jégcsapok eltávolítása nem csupán kármegelőzési szempontból, hanem a balesetveszély elhárítása miatt is fontos. Emiatt tűzoltókat, vagy alpintechnikust hívni hosszú távon drága mulatság. Ezután tavasszal a bádogosoknak is pluszbevételt jelent a jég által meghúzott, deformálódott gyűjtőelem, vagy a kialakult jégdugó által szétfeszített ejtőcső cseréje, javítása.  Habár az ereszcsatorna fűtés kialakítása majdnem akkora költség, mint a rendszer cseréje, azonban csupán egyszeri költség, így az ereszcsatorna a jövő téli fagykároknak már nem lesz kiszolgáltatva.

A beruházás költségeit némileg emeli (120-150 eFt – 2018 januári értéken) a megfelelő vezérlés beépítése. Ennek oka, hogy a gyártók a kültéri rendszereket nem csupán hőmérsékletérzékelő szenzorokkal ajánlják, hanem nedvességérzékelőkkel is. Hiszen a hólolvasztó rendszernek nem csupán az a dolga, hogy fagypont alatt kapcsoljon be, sőt száraz, dermesztő időben felesleges működnie, hanem hóesésben, ónos esőben kell azonnal reagálnia. Emiatt a fűtendő felületen nem is alakulhat ki a nem kívánt hó-, vagy jégréteg.

A szenzorok elhelyezése emiatt kardinális kérdés. Minden meg kell tenni, hogy a nedvességérzékelők a fűtött felület legutoljára felszáradó területére, még a hőmérsékletérzékelők a leghidegebb külső pontra kerüljenek, így biztosítva az automatizált működést, kikapcsolást. Kivételt képez ezek alól, ha a fűtőkábelek egy autómosó alapját, vagy elvezetőaknáját fűtik, akkor a kapcsolás működhet a mosóberendezés vezérléséről is.

Összefoglalva a március elejére csúszott zimankó kellemetlenségei megfelelő eszközökkel és odafigyeléssel elkerülhetők, már lakosság számára is elérhető árakon.