Így válaszd ki a tökéletes vakolatot!

Mutasd a házad, megmondom, ki vagy: nagyon sokat számít, hogy fest az épület, amelybe egy fárasztó munkanap után hazatérünk. Minden szín más érzéseket kelt az emberben, így fontos, hogy jól válasszuk meg homlokzatunk árnyalatát: a megfelelő színű vakolattal nemcsak barátságosabb lesz otthonunk, de jobb benyomást is kelthetünk vendégeink számára. 

Hogyan válasszuk ki a vakolat színét?

A kulcsszó: harmónia.

Lényeges, hogy harmóniát teremtsünk a ház részletei között: a tető színe illeszkedjen az ereszéhez, a homlokzat mutasson jól a lábazattal, és persze magának a háznak is illeszkednie kell a környezetéhez.

Többféle harmóniát is teremthetünk: ha a homlokzat színe passzol az épület többi részéhez ugyanazon szín világosabb vagy sötétebb árnyalatainak alkalmazásával, monokróm színharmóniajön létre, ha pedig teljesen elütnek az elemek, polikróm színharmóniátalkothatunk.

Ehhez segítséget nyújt az úgynevezett „színkör”. Az egymás mellett található színeket kombinálva monokróm, az egymással szemben lévő színekkel pedig polikróm színharmóniát érünk el. 

Azonban érdemes arra is odafigyelni, hogy:

• ha a homlokzat színe sötétebb, mint a lábazaté, akkor a homlokzat lesz hangsúlyos, 
• ha a lábazat színe a sötétebb, akkor a lábazat kerül a fókuszba. 

Javallott, hogy inkább lábazat színére válasszunk sötétebb vakolatot. Ha lentről felfelé világosodik a szín, kecsesebb hatást kelt a homlokzat, ráadásul a lábazati térben lévő igénybevétel sem látszódik meg annyira a sötétebb vakolatokon.

Világos = tartós

Azonban nemcsak az esztétikai kitételek számítanak a színválasztásnál, hanem bizonyos funkcionális jellemzőket is érdemes figyelembe venni.

• Minél sötétebb egy szín, annál több fényt nyel el, így annál könnyebben felmelegszik. 
• Ha fehér színt használunk egy hűvösebb nyári napon 20-22°C-os hőmérsékletű levegőnél, a vakolat hőmérséklete 28-30 °C lesz. Ha viszont csupán egy árnyalattal sötétebb szürke vakolatot választunk, a hőmérséklet már 36-38 °C-ra ugrik. 
• Minél sötétebbre váltunk, annál durvább a helyzet: egy közepes sötétségű, barna színű vakolat ugyanezen körülmények közt már 47-48 °C-ra melegszik fel, egy antracitszürke, sötétkék vagy sötétzöld színű homlokzat hőmérséklete elérheti akár a 60-70 °C-ot is! 
• Ezzel még alapvetően nem lenne baj, ha az ember nem tapogatja a vakolatot a melegben, mert az anyag ellenáll ennek a hőhatásnak. Azonban ha jön egy nyári zápor vagy zivatar, 60-70 °C-ról pillanatok alatt 15-20 °C-ra zuhan a vakolat hőmérséklete, ami 40-50 °C-os hőmérséklet-különbséget jelent. Aztán a zápor után újra kibújik a nap a felhők közül, és ismét felmelegszik a felület. Majd az esti sötétedéssel a homlokzat megint lehűl 20 °C-ra vagy még hűvösebbre. 
• A folyamat pedig napról napra, évről évre ismétlődik – ezt az igénybevételt hosszú távon (10-20 év) egyik anyag sem bírja ki.

A szín kiválasztásakor segít az úgynevezett világossági érték– ez egy gyártói ajánlás. A fehér világossági értéke 99, vagyis a ráeső fény 99%-át veri vissza, és 1%-át nyeli el. A fekete színnél ez pont fordítva van: a fény 99%-át elnyeli és 1%-át visszaveri.

Ha hosszú távon is strapabíró homlokzatot szeretnénk, olyan hőszigetelő rendszert válasszunk, ahol a színvakolatok világossági értéke 20-25-ös értéknél nem alacsonyabb.

Csak strukturáltan!

A vakolat struktúrája is kruciális kérdés. A Mapei termékeinél 0,7 mm, 1,2 mm, 1,5 mm és 2 mm szemcsenagyságok közül választhatunk. Minél nagyobb a szemcse, annál karakteresebb a homlokzat, így ízlésünkön múlik a választás.

Minimális különbségekről van szó, azonban mégis látványosak lehetnek: egy 0,7 mm-es vakolat körülbelül egy méteres távolságból látszik vakoltnak, távolabbról inkább festett homlokzatnak tűnik. Egy 2 mm-es szemcsenagyságú felület viszont már öt-hat méterről nézve is egyértelműen vakoltnak látszik. 

Milyen kötőanyagot válasszunk?

Tartósság szempontjából semmi különbség egy hagyományos akril és egy szilikon kötőanyagú vakolat között, azonban tudásban már igen. A szilikon kötőanyag felületén – az összetételének köszönhetően – jóval nehezebben tapadnak meg a légköri szennyeződések (például: a por vagy a szmog), mint egy hagyományos akril kötőanyagon. 

Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy akril kötőanyagú vakolatot gyakrabban, 5-6 évente érdemes megtisztítani nagynyomású mosóval, míg egy szilikon felületen akár 10-12 évig szinte észrevehetetlen a szennyeződés.

Tervezzük meg otthonunkat 1002 színből!

Most, hogy kiműveledtünk vakolatválasztásból, jöhet az izgalmas rész: tervezzük meg otthonunkat a Mapei Master Collectionszínkártyájának mintegy 1002 színéből! 

Ebben segít a Mapei egyedi színtervező programja, a MAPAINT. A programban kilenc épülettípusból választhatjuk ki a házunkhoz legközelebb állót, majd külön megadhatjuk a tető, az eresz, a nyílászárók, a homlokzat és a lábazat színét is, és bátran játszhatunk a kombinációkkal, hogy megtaláljuk az igényeinknek és ízlésünknek legjobban megfelelő megjelenést.

IDE KATTINTVA merülhetünk el a színtervezés rejtelmeiben a MAPAINT segítségével!