A hólapátolás megúszható!

Egy éjszakai havazás a reggeli munkába indulást akkor is megkeserítheti, ha éppen nem hegyoldalon lakunk, csupán egy fedetlen mélygarázsból próbálunk kigurulni, amit ellepett a hó. Gyalogosan sem kellemesebb lépcsőn, járdán egyensúlyozni.

Pont ma autózás közben döbbenten néztem, amint háza előtt egy férfi a lombszívójával küzdött a kapu előtt feltorlódott hóakadállyal (nem sok eredménnyel). Ennél azért jobb megoldás is létezik, hiszen mindez a burkolatba épített elektromos fűtőkábelekkel elkerülhető.

Hogy is működik a burkolatba épített fűtés?

Mielőtt megijednénk az elektromos és a fűtés szókapcsolattól, és fejben már megfogalmaznánk, hogy drága, főleg, ha szó szerint az utcát fűtjük, tisztázzuk, hogy ez esetben a vezérlő nem csupán a hőmérséklet alapján kapcsol be. Mivel a cél, a hó és jégolvasztás ezért a rendszernek tartalmaznia kell egy nedvességérzékelőt is. A vezérlés csak akkor engedi melegedni a fűtőkábelt, amikor arra valóban szükség van, mindezt önműködően.

Ha éjjel esik csapadék és a hőmérséklet a beállított hőfok alatt van, a rendszer automatikusan beindul. Így hóréteg (ónoseső esetén jégpáncél) nem marad a felületen, sőt a vezérlésen utánfűtés is beállítható, amivel a fűtött felület teljes leszárítása is elérhető.

Mire figyeljünk a rendszer beépítésekor?

Ha tényleg döntöttünk arról, hogy a hólapátolás helyett a száraz aszfaltot választjuk, akkor van néhány dolog, amelyre figyelni kell. A nedvességérzékelő mindenképpen a fűtött felület legalacsonyabb pontján, az olvadék elvezetésének útjában kell, hogy legyen. Így biztosítható a teljesen száraz felület. Emellett számít a rétegrend, illetve a fűtőkábelek felett lévő burkolat vastagsága.

A gyors reagálást biztosító vezérlés önmagában mit sem ér, ha olyan mélyre süllyesztettük a fűtőkábeleket, hogy a felettük lévő burkolat akkora tehetetlenséggel bír a vastagsága miatt, hogy sípálya lett felette, mire eléri a +3-5°C felületi hőfokot. Emiatt a javasolt vastagság térkő esetén ~6cm, vagy betonba ágyazott rendszer esetén 4-5cm (a betonréteg ennél lehet vastagabb, de a fűtés a felső részére a vasalásra kerüljön).

Megéri? Megéri!

Számoljunk egy kicsit! A rétegrend után fontos figyelmet fordítani egy ekkora rendszer amperigényére is. A kültéri megoldások teljesítményigénye 300W/m2, ami azt jelenti, hogy négyzetméterenként 1,3A terhelés lesz az elektromos hálózaton 230V feszültségről működő fűtőkábelek esetén. Ez egy hosszabb garázs-utca távolság esetén jelentősebb terhelést jelent, mint amit egy átlagos családi házra terveznek.

Ettől a fogyasztás, amely a csapadék mennyiségétől és a hőfoktól is függ, nem lesz rémisztően magas. Számokban például egy 18 m hosszú kocsifeljáró fűtése nyomsávon, azaz 2×50 cm-en 18 m2. Ezt 25A-es biztosítékkal kell levédeni, és minimálisra csökken a ház egyéb elektromos kapacitása, ha csak az ingyenes 32A kapacitás áll rendelkezésre.

Éjszaka ez nem lehet probléma, de egy hózápor hétvégén is próbálkozhat, amikor mindenki otthon van, és nagyobb a villamoshálózat kihasználtsága. Emiatt olyan gyártók, mint a Comfort Heat 400 V feszültségre kapcsolható (tehát kisebb amperigényű) termékeket is gyártanak.

Visszakanyarodva az üzemeltetés költségéhez: hogy kinek mit jelent a drága, vagy olcsó, az egy szubjektív döntés. Az biztos, hogy a havazás ideje alatt a 300 W/m2 teljesítmény 37 Ft/kWh tarifán számolva 11,1 Ft. Így már csak az a kérdés, hogy Ön szívesen lapátolna-e havat ezer forintért 100 m2-en?

Ha a jövőben a hólapátolás helyett inkább elfogyasztana egy csésze kávét vagy hóembert építene, akkor jusson eszébe, hogy létezik olyan intelligens megoldás, amely minimális költség mellett jelentősen megkönnyíti a havas hétköznapokat.