Mi is tulajdonképpen egy hőszivattyú?

Hogyan működik?

Egy zárt rendszerben a kompresszor segítségével összenyomjuk a gázt, ettől ez felmelegszik, majd a meleg gázt bevezetjük egy hőcserélőbe (ami például fűti a lakásunkat). Ott, miután leadta a fűtési rendszernek a hőt, lehűl, cseppfolyós lesz. Ezután a folyékony gázt adagolószelepen keresztül egy alacsonyabb nyomású, nagyobb térbe engedjük, itt elpárolog, ezáltal hőt von el a környezeti levegőből. Ezt bevezetjük a kompresszorba, ami újból összenyomja, s a folyamat kezdődik elölről.

A hőszivattyúkat két nagy csoportba sorolják: vízbázisú és légtermikus. A vízbázisú rendszerek a víz hőenergiáját dolgozzák föl, felszíni vizekből (folyók, tavak stb.), vagy zárt rendszerekben talajszondákból vagy talajkollektorokból. A légtermikus rendszerek a környezeti levegőben található hőenergiát hasznosítják, amit 2009-től az EU is megújuló energiahordozónak tekint.

Milyen hőleadókat alkalmazzunk?

A mai korszerű rendszereknél kiemelten fontos az energiatakarékosság és az alacsony üzemeltetési költség. Ennek kiszolgálására nagyobb felületű és ebből adódóan alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtéseket alkalmaznak, padlóba, oldalfalra vagy mennyezetre épített hőleadókkal. Így könnyen összekapcsolhatók a hőszivattyús alkalmazásokkal. Ezen alkalmazások már helyiségek közötti hőszivattyúzásra is alkalmasak, tehát egy átmeneti időben az éppen benapozott szobából elvont hővel tudja fűteni a hidegebb oldalon lévő helyiséget, és minden helyiség hőmérséklete önállóan szabályozható.

Minden rendszernek vannak előnyei. Ezeket az előnyöket kell számba vennünk és a várható üzemeltetési szokásaink alapján figyelembe venni a kiválasztásnál.

További információért kattintson ide.