Csépke Tamás – a folytonosság foglalkoztat

OtthoNNeked: Hogyan jellemeznéd saját stílusodat, szakmai hitvallásodat? 

Csépke Tamás: Ezt elég nehéz megfogalmazni, főleg így a pályám elején. Saját stílusként nem tüntetnék ki dolgokat, igyekszek minél szerteágazóbban megismerni az építészetet, hogy aztán ezt az ismeretanyagot felhasználhassam az egyes szituációkba. Próbálok pragmatikusan gondolkodni, illetve a feladatokhoz hozzáállni és olyan összefüggéseket keresni, amik szilárd alapot biztosíthatnak egy-egy probléma megoldásához. Szeretem a feladatokat összefüggésükben kezelni. Ami jelenleg foglalkoztat az a folytonosság fogalma.

OtthoNNeked: Mit értesz ez alatt?

Csépke Tamás: Ez a gondolatkör elég szerteágazó. Ha a pályázathoz szeretném kötni ezt, akkor úgy fogalmaznám meg: hogyan illeszthető egy hagyományosan fejlődő településszövetbe, épített környezetbe valami új. Melyek azok a lehetőségek, kapcsolódási pontok, amik által őszintén kötődni lehet a meglévő környezethez, de tovább is gondolhatók, úgy hogy valami pluszt is adjanak. Hogyan lesz valami időszerű úgy, hogy hoz valamit múltból, kiegészíti formálja maira és maradandó lesz.

OtthoNNeked: Említetted, hogy szeretsz pályázni, ebben a pályázatban mi ragadott magával?

Csépke Tamás: A helyszín és a tervezési program. A lépték és a vidéki környezet igazán inspiráló, főleg olyan helyen, ahol viszonylag kevés új épület valósul meg. Jellegzetes vonásokkal rendelkezik a település és olyan épületet akartam tervezni, ami nem lóg ki azzal, hogy kortárs, de mégis kicsit tovább gondolja azokat a vonásokat, amik megtalálhatók itt. Ez a gondolat mozgatott a kiírás átnézése után.

OtthoNNeked: És hát különdíjas lettél, tehát a koncepciód sikeres volt. Milyen volt a tervezési folyamat? 

Csépke Tamás: Viszonylag gördülékeny, mert voltak határozott elképzeléseim, amiket szerettem volna a terven látni. Igyekeztem a hely jellegzetességeit alapul venni ehhez. De emellett eléggé szerteágazó utat járt be a terv mire elérte a végleges formáját, de nem voltak feleslegesen lefutott körök, hozzájárultak a végeredményhez. Nemcsak az építészeti koncepció szintjén, de a prezentáció szintjén is több dolog foglalkoztatott, amikkel kísérleteztem, és amiket talán később hasznosíthatok.

OtthoNNeked: Itt most nem ismerhetted a megrendelőt. Ez gondot okozott?

Csépke Tamás: Gondot nem okozott, de kicsit hiányzott a megrendelővel való kapcsolat. Családi házat tervezni úgy gondolom, nagyon közvetlen viszonyt követel meg. Egy tervezési programon keresztül ez azért korlátozódik némiképp.

OtthoNNeked: Mitől működik jól egy megrendelővel a közös munka?

Csépke Tamás:Ezt elég nehéz megfogalmazni, mivel elég széles spektrumon találhatja az ember szembe magát feladatokkal, amik esetén akár egy megrendelővel, de akár több fős csapattal is meg kell értetnie magát. Úgy gondolom nagyon fontos a jó kommunikáció és előadásmód. Az, ha van egy jó ötlet kevés, át is kell tudni adni azt az ötletet. Meg kell értetni ezt másokkal, akik nem feltétlenül úgy gondolkodnak, mint egy tervező. Vagy éppen más szempontokat tartanak fontosnak.

Volt egy eset amikor, a terv prezentálása során, nagyméretű lapokra nyomtattunk rajzokat és hagytuk a megrendelőt belerajzolni egy vastag élénk színű filctollal. Amikor ráérzett és saját maga rajzolta bele a funkciókat a kontúrokba, sokkal több mindent megértett és magától jött rá olyan összefüggésekre, amiket addig csak tőlünk látott. De teljesen más folyamaton esett keresztül amikor a maga munkáján érzékelte a dolgokat.

A Jövő Otthonai építész ötletpályázatot az OtthoNNeked platform partnerei támogatták.