Az Ön lakásában egészséges a levegő? Vagy ablakot nyit, és elrendeli otthon a szmogriadót?

Mitől „egészséges” a lakás levegője?

Széndioxid

A lakóterek levegő minőségét kémiai és biológiai szennyezők rontják. Ezek forrása lehet  a lakáson belüli és a lakáson kívüli is. A friss levegőt a lakók használják el. A légzés során CO2 (széndioxid) keletkezik, és a szobákban ez lassan feldúsul. A friss levegő „mértékegysége” a lakás CO2 szintje. A külső levegő  kb. 400 ppm CO2 tartalmú, de frissnek tekinthető a levegő kb. 1000 – 1400 ppm szintig. Ha a CO2 szint magas, akkor a levegőt áporodottnak, elhasználtnak, a lakást levegőtlennek érezzük. Egy ilyen lakásban hosszú távon az egészsége is károsodik. Az ablak kinyitásával a CO2 szint gyorsan csökkenthető, de sajnos 5-10 perces szellőztetéseket kb. 2-3 óránként ismételni kellene, hogy az előbb említett friss levegő CO2 határértékek tarthatók legyenek. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, az egyetlen megoldás a gépi szellőzés.

A szmog (PM10 és PM2,5 részecskék)

Sajnos egyre többet hallani a szmogriadóról. A szálló por magas szintje nem csak a nagyvárosokat, hanem a fa (és egyéb) tüzelésre átállt falvakat is súlyosan érinti. Ezek az apró porszemek, különösen a kisebb PM2,5 részecskék súlyosan károsítják a légzőszerveket. Szmogriadó esetén az ablaknyitás nem ajánlott, hiszen a friss levegő helyett szennyezett levegő kerül a lakásba.  Az egyetlen megoldás a szűrt levegő bejuttatása, géppel, szabályozott módon.

Pollenek, penészgombák és más biológiai szennyezők

A pollenekről már mindenki hallott. Természetesen, ha a lakást ablakon keresztül szellőzteti, a friss levegővel együtt a polleneket is beengedi. A biológiai szennyezők egy különlegesen allergén csoportja a penészgombák spórák.  A penészgombák az alul fűtött, vagy szerkezeti hibával (erős hőhíddal) rendelkező lakásokban jelenik meg, ha a páratartalom magas. A magas páratartalom elősegíti egyéb biológiai szennyezők szaporodását is, mint pl. baktériumok, vírusok, sőt a poratkák szaporodása is intenzívebb magas páratartalomban.  A felesleges párát ki kell vezetni a lakásból. Ezt szabályozott módon, gépi szellőzéssel lehet megvalósítani.

Formaldehidek, VOC és egyéb kémiai szennyezők

A lakás levegőjét nem csak a lakók légzése, hanem a beépített építőanyagok, a lakásban használt műanyagok, bútorok, festékek és légfrissítők is rontják. Ezek akkor is „dolgoznak” ha a lakásban éppen nem tartózkodik senki. Ezek ún. illékony szerves vegyületeket (angol rövidítéssel VOC) bocsájtanak ki, amelyek belélegzése hosszú távon súlyos betegséghez is vezetnek.

A szellőzéssel járó energiaveszteség

Szellőztetés a meglévő épületekben

Akik ablakkal szellőztetnek,  a téli időszakban a szellőző levegővel együtt jelentős hőenergiát is kidobnak az utcára. Ilyenkor az utcát fűtik, akkor is, ha energiatudatosan korábban a legdrágább nyílászárókat vagy éppen fűtési rendszert vásárolták meg. A nyitott ablakokon át, „a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik”. Ahol nincs hővisszanyerős szellőztető beépítve, ott dönteni kell arról, hogy

• meleg legyen és inkább elviselik a rossz levegőt

vagy

• friss levegő legyen és inkább elviselik a hideget

Szinte mindenki az első lehetőség mellett dönt, mert „majd kinyitom az ablakot” de sajnos az érzékszerveink nem elég pontosak a rossz levegő megállapításához. Mire az orruk riasztja őket a rossz levegő miatt,  és ablakot nyitnak, a műszerek már messze az 1400 ppm -es határérték felett jeleznek… Tehát emberek milliói élnek rossz levegőjű lakásokban, és még csak nem is tudnak róla.

Építkezik? Hallott már a „közel nulla” energiaigényű épületekről?

Ha most építkezik, vagy épületét éppen most tervezik, akkor biztosan hallott már arról, hogy 2020-tól csak olyan épület kap használatbavételi engedélyt, amely teljesíti a „közel nulla” energetikai követelményeket. Nem csak arról van szó, hogy több hőszigetelést kell használnia! A követelmények komplex feltételrendszert állítanak fel. A hővisszanyerős szellőztető rendszer beépítése ugyan nem deklarált követelmény, de a tapasztalatok szerint alacsony energiaigényű épület nem építhető hővisszanyerős szellőztető nélkül, sem energetikai sem komfort okokból sem.

Légtisztítók

Régóta kaphatók szobában elhelyezhető légtisztító berendezések. Ezek a készülékek megszűrik a szobalevegőt, egyes típusok a páratartalmat is befolyásolják. Amire viszont nem képesek, az az elhasznált levegő (magas CO2 tartalmú levegő) friss levegőre cserélése, ehhez továbbra is ablakot kellene nyitni 2-3 óránként. A folyamatos friss, szűrt levegő biztosítására és a felesleges pára kivezetésére csak a hővisszanyerős szellőztető képes.

Hővisszanyerős szellőztetők

Hővisszanyerős szellőztetők kaphatók egy helyiségre (decentralizált típusok) és központosítva, a teljes házra (központi hővisszanyerők). Utóbbi esetben a lakás helyiségeit légcsatornák kötik össze a hővisszanyerő géppel. Ezeknek a beszerelése új építésű ingatlan esetén gyerekjáték, meglévő épület esetén okozhat fejtörést, de a Zehnder kínálatában erre is van megoldás.

Építkezők és felújítók szakmai napja, fókuszban a lakásszellőzés

Látogasson el a Zehnder szakmai napjára január 31-én, ahol az alábbi témákban hallhat előadásokat:

• Lakás levegő minőség kérdései,. Allergia, szmog (Országos Közegészségügyi Intézet)
• Hővisszanyerős szellőzés (Zehnder)
• Okosotthon, épületautomatika (Siemens)
• Fűtéstechnika a XXI. században (Weishaupt)
• Komfort és energiahatékonyság felületfűtéssel és hűtéssel (Rehau)
• Korszerű nyílászárók (Gil-Trade)
• Egy építész beszámolója a szellőzési kérdésekről
• Egy építkező tanulságos  tapasztalatai az építkezésről és az első hónapokról