A többmilliós kérdés: merre találhatók a Hő-szigetek?

Az egyre növekvő városokban a zöldövezetek csökkenésével már az 1800-as évek óta léteznek olyan területek, ahol a hőmérséklet nyáron tartósan megnövekszik. A burkolt felületek a napsütés hatására sokkal jobban felmelegednek, mint a természetes társaik. Ráadásul a gondot tetézi, hogy az éjszaka folyamán kibocsájtják magukból a bezárt hőt, így nem hagynak lehetőséget a terek visszahűlésére. Ez a jelenség hozza a létre a hőszigeteket, a válasz tehát a milliós kérdésre megvan. De mitől is milliós kérdés ez?

Klímaberendezés, árnyékolás vagy hőszigetelés?

A terek, lakások hűtésére több lehetőség is adódik. Az egyik a klímaberendezések használata. Piaci statisztikák szerint az idehaza értékesített eszközök kétharmada 2-3 kW, egyharmada 5-7 kW teljesítményű. Utóbbiak ára 3-400 ezer forint, erre jön még a beszerelési költség, valamint az üzemeltetés nem elhanyagolható mértékű kiadása. Akár az ötödével is magasabb lehet a háztartás energiafogyasztása a klíma miatt – szakértők szerint négyszer annyi energia kell egy lakás hűtéséhez, mint a fűtéséhez –, ami mellett a karbantartásra, tisztításra is költeni kell. A szén-dioxid-kibocsátást is növelő megoldás ráadásul erősen melegíti a környezetét, ezzel növelve a hősziget hatását.

Mediterrán spaletták

A mediterrán országok vastag, meszelt falú, pergolás-spalettás házai nem véletlenül képezik részét a látképnek. A helyi népi építészetben számtalan példa akad a szigeteletlen fa és a nehézszerkezet kombinálására, az ott élők évezredek óta ezekkel a megoldásokkal védekeznek a nyári hőség ellen.

Forrás: OTTHONNEKED kiadvány

A hőszigetek jelenlegi lakosai számára a legjobb megoldás az árnyékolás és a szellőztetés, hiszen a meleg a nagy üvegfelületeken keresztül támad leginkább. A vastag falak mellett segítséget jelenthet a korszerű hőszigetelés is, mely az épület-korszerűsítési munkálatok között is az egyik legnépszerűbb forma, mondja az OTP Bank Lakástakarék Csoportjának főosztályvezetője. Ungvári Krisztián szerint a legtöbben a téli hideg beállta előtt gondolnak csak hőszigetelési munkálatokra, de a klímaváltozás okán erősödő nyári felmelegedések miatt egyre gyakoribb, hogy a forróság ösztönzi a tulajdonosokat a lakástakarék ilyen célú felhasználására. És bár elsősorban ebben a kellemes téli-nyári hőérzet a legvonzóbb tényező, de a korszerűsítők hamar megérzik a kedvezőbb fenntartási költségeket, és a szigetelés okozta értéknövekedés kedvező hatásait is. Mivel a szigetelés egyszeri költsége nagyobb beruházást jelent, érdemes előtakarékoskodni rá, amihez tíz év alatt akár 720 ezer forint állami támogatás is járhat, mondta el a szakértő.

Forrás: OTTHONNEKED kiadvány – Internorm

A hőszigetek földrajza

A hőszigeteken belül átlagosan 1-3 fokkal van melegebb, mint a zöldövezetekben, de ez nagyvárosokban 6-8 fokra is felmehet. A betonnal, aszfalttal, bitumennel fedett terek, és a cseréppel fedett tetők jelentik a legnagyobb terhet a városi környezet számára. A parkok jelentik az ellenpólust, véli a szakértő, aki szerint már az is sokat segíthet, ha több fát ültetünk a lakóövezetekben, de jó megoldás lenne a lapos tetős házak tetejének lehető legegyszerűbb zöldesítése, vagy ha a nagyvállalatok bezöldítenék telephelyeiken az épületek tetejét, ahogyan azt egyes kereskedelmi cégek már el is kezdték.