A finn építészet zsenije – Alvar Aalto munkássága

Ha építészetről, designról vagy lakberendezésről beszélünk, előbb-utóbb biztosan szóba kerül Alvar Aalto neve. Nem véletlenül, a finn géniusz munkássága mindmáig meghatározó, formavilágát számtalanszor próbálták lemásolni, alkotásai pedig alapvető tanulmányként szolgálnak minden (aspiráns) építész és tervező számára.

Az Aalto név egybeforrt a finn építészettel és formatervezéssel, építményei zarándokhelynek számítanak, bútorai és kiegészítői pedig örökérvényű darabok, amelyeket a mai napig megvásárolhatunk az üzletekben.

Emlékezzünk meg Alvar Aaltóról, az egyik legnagyobb hatású építészről, forma- és várostervezőről.

A polihisztor zseni

Hugo Alvar Henrik Aalto 121 éve, 1898. február 3-án született Kuortanében. Már fiatalon érdekelték a művészetek, rajzolni tanult, az iskola elvégzése után pedig építészeti tanulmányokba kezdett.

Első házát – még diákként – a szüleinek építette, de hamarosan beindult karrierje, és sikeres építészirodát alapított. Egyre több megrendelést kaptak, kezdetben csak családi házakat és nyaralókat terveztek, de a későbbiekben számos közintézményre is kaptak megrendelést.

Iskolateremtő volt a finn építészet történelmében – a kezdeti klasszicista megközelítés után a modernizmus jeles képviselőjévé vált, és a funkcionalizmus korszakának egyik legjelentősebb építészévé nőtte ki magát.

Rengeteget kísérletezett, a tervezés mellett rengeteg rajzot készített, építészeti cikkeket írt – az 1950-es években pedig a szobrászkodásba is belekóstolt, jelentős sikerrel.

Aalto hatásai

Aalto pályafutása kezdetén a svédországi úttörőket (például Erik Gunnar Asplundot és Sven Markeliust) követte, ezeket a műveket az úgynevezett északi klasszicizmus jellemezte.

Később modernizmusra váltott, ezt a nyolc évig épített, mára világhírűvé vált viipuri könyvtár fémjelzi.

Aalto korai modernista munkáin érezhető Le Corbusier, Walter Gropius és a Bauhaus hatása, azonban hamar kialakította saját, egyedi stílusát az organikus elemek bevezetésével.

Jó barátságban volt kiemelkedő művészünkkel, Moholy-Nagy Lászlóval is.

Aalto egyedisége nagyrészt az organikus megközelítésben, a fa nagymértékű használatában és a szabálytalan hajlított alakzatokban állt. Új térbeli formákat talált ki, és ugyanúgy érdekelték a bútorok apró részletei és alkotóelemei, mint a monumentalista építészet.

Egyaránt tervezett – mára klasszikussá vált – bútorokat, és hatalmas épületeket, a formatervezés és a várostervezés is mindig lázba hozta.

Alvar Aalto épületei, enteriőrjei és bútorai remek inspirációval szolgálnak otthonunk berendezéséhez. Ha lehetőségünk van rá, érdemes meglátogatni valamelyik kiállítását vagy betekinteni ikonikus finnországi nyaralójába, hogy személyesen is megtapasztaljuk zsenialitását.

A képek forrása: MoMA, Cereal, Thought Co, ArchDaily, Architect Magazine