Le Corbusier – Az építészet francia mestere

Elképesztő életművet hagyott maga után; építészi munkássága néhány éve a világörökség részévé vált, a svájciak pedig azzal honorálták emlékét, hogy az ő arcképe szerepel a 10 frankos bankjegyen.

Már fiatalkorában is vonzották a vizuális művészeti ágak, ezért szülővárosának művészeti iskolájában kezdett el tanulni, ahol egyik tanára, az építész René Chapaliez munkássága nagy nyomott hagyott benne, és hatással volt első épületeire is.

Az iskola elvégzése után új ismeretekre vágyott: kissé fásult volt szülővárosának kisvárosi légkörétől, ezért beutazta Európát. 1907-ben kapta első komolyabb munkáját Párizsban; a vasbeton francia úttörőjének, Auguste Perret-nek az építészeti irodájában kezdett el dolgozni.

Később Berlinbe költözött, és a legendás Peter Behrensnél vállalt munkát. Ekkor ismerkedett meg a Bauhaus alapítójával, Walter Gropiusszal és Ludwig Mies van der Rohével is – a két zseni jelentős hatást gyakorolt rá. 

Berlin után megint elutazott, hatásokat gyűjtött: Törökországba és Görögországba ment, ahol lerajzolta vázlatfüzetébe a látott épületeket (köztük a Panthenont) és mindent, amit érdekesnek vélt, így gyűjtve új inspirációkat. Ez alapján írta meg az Új építészet című könyvet, amivel meghatározta az új építészet öt pontját (Les 5 Points d’une architecture nouvelle)

Az új építészet öt pontja (1926):

1. Az épületeket lábakra kell állítani, hogy ne vegyenek el területet a természettől
2. A pillérvázzal biztosíthatják a tartószerkezettől való független szabad alaprajzi alakítást
3. A teherviseléstől mentesült homlokzat szabad alakítása
4. Szalagablakok, melyek növelik a bevilágítás mértékét és nyitnak a külső tér felé
5. Tetőkert kialakítására lehetőséget adó lapostető

Le Corbusier számára fontos volt a közösség szolgálata, ez alapján alkotta meg az elveit, és ez jelent meg munkásságában is. Ennek jegyében épült meg például egyik legfontosabb műve, a marseilles-i nagy lakóegység (Unité d’Habitation). A 12 emeletes egységben megjelenik az öt pont mindegyike: az épület vékony lábakon áll, és a tetején kapott helyet az úszómedence és a sportpálya. A közepén helyezkednek el az üzletek, az étterem, a posta és a kiszolgálóegységek.

Le Corbusier forradalmasítani akarta az épületek méretét, és az emberi test arányainak figyelembe vételével, az Aranymetszéssel, a Fibonacci-számokkal és a kétszeres egységgel dolgozta ki az egységeket – ez lett a Modulor (körülbelül “lakógép”). Ezt a kísérletet a garchesi Villa Steinben mutatta be. Nem lett sikeres, ugyanis nem vette figyelembe, hogy a minimális belmagasságnál az embernek általában jóval többre van szüksége a kellemes közérzet megőrzése érdekében.

Le Corbusier épített még emellett kápolnát is (a ronchampi Magasságos Miasszonyunk-kápolnát), párizsi diákpavilont, de gyárat is. Mindemellett festett, folyóiratot szerkesztett, bútorokat tervezett, és aktív tagja volt a nemzeti építészeti közéletnek.

Az általa megalkotott elképzelések, a különleges, nemzetközi hatásokkal bíró formavilág és a fantasztikus életmű Le Corbusier-t az egyik legfontosabb építésszé teszik – munkássága a mai napig meghatározó szereppel bír, és szolgál útmutatással és inspirációval az újabb generációk számára.

A képek forrása: Site Le Corbusier, The Independent, Arch Daily, ABC