Látványpincék a hazai építészet fókuszpontjában

Egy rövid áttekintés erejéig nézzük meg a borászati építkezések építészeti specialitásait:

Az utóbbi 15 évben az ipari építés gyöngyszemeit is a borászatok adták. Jeles építészek kaptak megbízásokat a különböző borvidékekről, hogy a modern borászati eljárások technológiának új és korszerű otthont adjanak.

Az első létesítmények a tokaji régióban, a neszmélyi borvidéken, illetve Villány és Somló környékén épültek – például Ekler Dezső tervei alapján. Szintén fontos megemlíteni a Pannonhalmi Apátsági Borászat épületét, mely Czigány Tamás építész munkája.

Az épületek jellemzően az úgynevezett reduktív érlelési technológiához igazodtak, mely szigorú borkészítési eljárást: sorrendet és útvonalat, valamint nem utolsó sorban patikatisztaságot követel meg. A beruházók esztétikai igényességének hála, a szigorú technológia lefedés mellett az építész esztétikai megnyilvánulásai is nagy hangsúly kaphattak az épületek kialakításakor.

A borászatok kivételezett helyzete azonban nem jellemző az ipari építészet egészére. Hiszen a közgazdasági üzleti terv elemzők, a termeléshez tartozó szükséges rossznak tartják, a technológiát körülvevő köpenyt, azaz az ipari csarnokokat. A funkció a fontos, az esztétikum az esetek döntő többségében háttérbe szorul.

A borászatok esetében e két megközelítés ötvöződik, bár találkozhatunk a gazdasági ésszerűség rovására alkalmazott építészeti megoldásokkal is, amelyek azonban az üzemeltetés során megbosszulhatják magukat, ráadásul erősen ronthatják a megtérülési mutatókat.
Gazdasági vonatkozású építkezések esetén kiemelt fontosságú az épület funkciójának megfelelő üzemelés mielőbbi megkezdése. Hétköznapi módon fogalmazva, hogy gyorsan készüljön el az épület, és minél előbb tudjon rendeltetésének megfelelően működni és termelni. Ez így van a borászatok esetében is, hisz sorra épülnek a szebbnél szebb vendégcsalogató látványpincék, amelyek természetesen minél előbb szeretnék is fogadni az érdeklődőket.

Nem utolsó szempont ez a megtérülés szempontjából, főleg egy olyan beruházás esetében, amely állami támogatás helyett, önerőből épül. Ilyen épületet tudhat most már magáénak a pannonhalmi borvidék egyik gyöngyszeme, a nyúli Hangyál Pince is.

A hasonló jellegű projektek esetében fontos összehangolni a megálmodott formát a későbbi üzemelés praktikus és gazdaságos részleteivel. Természetesen az esztétikumnak kiemelt és megkérdőjelezhetetlen szerepe van az ilyen esetekben, azonban racionálisan kezelve ezeket, nem veszélyeztetjük adott beruházás költségvetését és operatív hatékonyságát sem.

Az alkalmazott LEIER kéregfalas technológia segítségével és természetesen gondos előzetes tervezés által, mindez költség és idő hatékonyan valósítható meg, nem mellesleg a végiggondolt és az előzetesen tervezetteknek megfelelő költségvetéssel.

Valljuk be, ez sokszor kritikus pont az ipari beruházások területén (is). Az álmodozásnak sokszor igen magas ára van, amellyel nem minden esetben van tisztában a finanszírozó fél.

Itt a legoptimálisabb, egyben látványos megoldás épült fel, úgy ahogy azt a tervező és a tulajdonos megálmodta, és kiszámolta. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a technológia alkalmazásához minimális humánerőforrás, és jóval rövidebb idő szükséges egy hagyományos monolit technológiához képest, amely még tovább javítja a költséghatékonysági mutatókat.

A LEIER kéregfalas előregyártott vasbeton technológia képes minden ipari technológia funkcionális kihívását teljesíteni, így a fent említett épületek gazdasági optimalizálását is.

Pozitív példát mutatva a Pannon borrégió hegybírójának, Hangyál Balázsnak nevét viselő borászat, mely ötvözi a magas szintű pontosság igényt, a hagyományos építési módot, a családi tűzhely hívogató melegét aposztrofáló, földszinti panorámával rendelkező épület attitűdjével.

Az építési hely nehéz feladatot rótt minden kivitelezőre, hiszen az épület a domb egyik magasabb pontján épült, ennélfogva megközelítése igen nehéz feladat volt. A LEIER kéregfal és mesterfödém elemek a pinceszinten kerültek alkalmazásra.

A megoldás előnyei önmagukért beszélnek, hiszen a vízzáró vasbeton falak egyszerű felületkezelés után, végleges felületet adva vízhatlan, állandó temperatúrájú teret biztosítottak a technológiának. Ugyanezt a műszaki készültségi szintet, hagyományos építési mód alkalmazása esetén jóval több, épületszerkezeti funkciót egyenként betöltő megoldással lehetett volna csak elérni, hiszen ebben az esetben, a nedvesség elleni szigetelés külön tartófalat, szigetelő anyagot, stb. igényelt volna. Nem beszélve arról, hogy ebben az esetben az alépítményi földmunka mennyisége is jelentősen nagyobb lett volna. Mindemellett a kivitelezési idő a hagyományos technológiával épített pinceszerkezetek építési idejének töredéke volt.

Összefoglalásképp elmondható, hogy egy igényes ipari beruházás is optimális és gyors megoldásra lelt a LEIER előregyártott elemek alkalmazása által.