Adni szeretünk!

Nekünk a fenti alapelv van a segítségünkre munkánkban. Hiszünk abban, hogy még a mai elidegenedett világban is sokan vallanak hasonló értékrendet, mint mi. Ők is adni szeretnek – mint mi.



Hogyan valósítjuk ezt meg munkánk során?

Csak olyan rendszereket építünk, melyekről tudjuk, hogy minden részletében vállalható. Szakterületünk: az épületek fűtése, hűtése. Ezek takarékos megvalósítása a mai energiahelyzetben létkérdés. Az igazi áttöréshez a legfontosabb lépés, hogy szakítsunk azzal a gondolkodásmóddal, hogy a hőt elő kell állítani. Tévedés! A hő mindenütt körülvesz bennünket, nem előállítani kell tehát, hanem áramoltatni.

A melegebb helyről a hidegebb felé. Persze ehhez egy speciális szállítóeszközre van szükség: a hőszivattyúra. Ma már elérhető áron léteznek olyan rendszerek, melyek a levegőből nyerik a hőt és –25 °C-ig képesek kiegészítő berendezés nélkül, kimagaslóan jó hatásfokkal fűteni, hűteni. A gép télen pár fokkal hidegebbet, nyáron kicsit melegebbet fúj ki. Mivel csak áramot használ, így napelemekkel kombinálva akár teljes szolgáltatói függetlenítés is megvalósítható. A hővel nagyon sajátos a viszonyunk: ha pont kellemes, tudomást sem veszünk róla, csak akkor észleljük, ha valami nem stimmel: túl meleg vagy túl hideg van. Igazából nagyon szűk az a tartomány, ahol tényleg jól érezzük magunkat. A hagyományos fűtőberendezések nem tudnak kellően szabályozni, mert azok csak meleget tudnak adni. A mi rendszereink közvetlenül szabályozzák a levegő hőmérsékletét, akár 3200 fokozatban!

Mi is tulajdonképpen egy hőszivattyú?

Egy olyan berendezés, mely képes szállítani a hőt, egyik helyről „átszivattyúzni” a másikra. Kihasználja a gázoknak azt az alapvető tulajdonságát, miszerint összenyomás hatására felmelegszenek, s tágulás hatására lehűlnek.

Hogyan működik?

Egy zárt rendszerben a kompresszor segítségével összenyomjuk a gázt, ettől ez felmelegszik, majd a meleg gázt bevezetjük egy hőcserélőbe (ami például fűti a lakásunkat). Ott, miután leadta a fűtési rendszernek a hőt, lehűl, cseppfolyós lesz. Ezután a folyékony gázt adagolószelepen keresztül egy alacsonyabb nyomású, nagyobb térbe engedjük, itt elpárolog, ezáltal hőt von el a környezeti levegőből. Ezt bevezetjük a kompresszorba, ami újból összenyomja, s a folyamat kezdődik elölről.

A hőszivattyúkat két nagy csoportba sorolják: vízbázisú és légtermikus. A vízbázisú rendszerek a víz hőenergiáját dolgozzák föl, felszíni vizekből (folyók, tavak stb.), vagy zárt rendszerekben talajszondákból vagy talajkollektorokból. A légtermikus rendszerek a környezeti levegőben található hőenergiát hasznosítják, amit 2009-től az EU is megújuló energiahordozónak tekint.

Milyen hőleadókat alkalmazzunk?

A mai korszerű rendszereknél kiemelten fontos az energiatakarékosság és az alacsony üzemeltetési költség. Ennek kiszolgálására nagyobb felületű és ebből adódóan alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtéseket alkalmaznak, padlóba, oldalfalra vagy mennyezetre épített hőleadókkal. Így könnyen összekapcsolhatók a hőszivattyús alkalmazásokkal. Ezen alkalmazások már helyiségek közötti hőszivattyúzásra is alkalmasak, tehát egy átmeneti időben az éppen benapozott szobából elvont hővel tudja fűteni a hidegebb oldalon lévő helyiséget, és minden helyiség hőmérséklete önállóan szabályozható.

Minden rendszernek vannak előnyei. Ezeket az előnyöket kell számba vennünk és a várható üzemeltetési szokásaink alapján figyelembe venni a kiválasztásnál.