A nagy KÁD-dilemma

A mai kínálatban egy laikus felújító vagy építkező csak kapkodja a fejét, annyi újdonság, innováció kerül évről évre a piacra, és bizony némelyik anyagról még nem is hallottunk, vagy ha igen, akkor – mivel nem ismerjük, nem volt még hozzá szerencsénk – így idegenkedünk tőle.

Így volt ez néhány évvel ezelőtt az akril, ma pedig a műmárvány illetve öntött márványból készült kádakkal, zuhanytálcákkal és szaniterekkel.

Nade, most maradjunk még egyelőre a kádnál, elvégre most ebben kellene okosan választani.
Már azt sem volt egyszerű eldönteni, hogy kád legyen-e vagy zuhanykabin… aztán végre döntöttünk, családilag a kád mellett.

Végre kiegyeztünk a formát illetően is, persze, nem kevés vita árán. Hiszen a párunk – ahogyan a férfiak általában – a praktikumra esküdve, az egyenes kádra szavazott.

Mi, nők pedig, bizony, titkon évek óta egy szépen ívelt, tágas és kényelmes sarokkádra vágytunk.



Végül aztán sikerült megkötnünk a közös kompromisszumot az aszimmetrikus kádforma mellett. Ez amellett, hogy helytakarékos, praktikus – mégis egy kicsit különlegesebb formát ad a térben, mint az egyenes kád.



Most pedig itt az újabb, előttünk álló nagy kérdés: milyen anyagból is legyen az a kád?

Öntöttvas kádat ma már nem igen kapni, vagy pedig irreálisan drágán. Ez biztosan nem fér bele a keretbe. És különben is: annyi szép, új termék van ma már a piacon, miért is ne azokból válasszunk? Nézzük meg pro és kontra – hogy melyik mit tud, miért jó, vagy éppen nem jó, hiszen előnye és hátránya mindennek van.

A kád piacon pedig, egyre változatosabb anyagok széles skáláját találjuk, mint a zománcozott acél, az üveg, az öntött műmárvány, vagy éppen az akril. ..

Amit szinte mindannyian ismerünk: a klasszikus lemezkádak

Még mielőtt felfedezték volna az akril számos előnyét, addig a piacon az öntöttvas után a lemezkádak voltak a legnépszerűbbek. Ezek acélból készültek, mely egy nagyon szilárd anyag. Majd erre égetik rá a zománcot, magas hőfokon. Az ily módon ráégetett zománcréteg kiváló kopás – és karcálló, a savakkal azonban körültekintően kell bánni, mert ez a zománcréteg idő előtti mattulását okozhatja, ha megmarja annak felületét. Mivel a zománc adja meg magát a kád színét, valamint az acéllemez tartósságát, ebből is fontos, hogy jó minőségűt válasszunk.



Nevesebb gyártóknál már elérhető az öntisztuló zománcréteg, melyről könnyedén leperegnek a vízcseppek, ezáltal könnyebben tisztán tudjuk tartani. A vastagabb lemezből készült kádak persze magasabb áron kaphatóak, azonban ezek élettartama, illetve a felület tartóssága évtizedekig szolgálhatja a családot.

Nagy előnye tehát a tartóssága, valamint környezetbarát anyaga. Hátránya az anyag hidegsége, illetve az, hogy a víz gyorsabban kihűl benne. Illetve itt a forma nem tud változatos lenni, ez anyag kötött, csak a klasszikus, egyenes kádat tudják megformálni belőle – tehát design rajongóknak inkább az akril, vagy az öntöttmárvány kádakat ajánljuk…

Mi az az akril, avagy, mit tudnak az akrilkádak?

Egyik vásárlónk, – aki imádja a hosszas, kádban történő fürdőzést – így érvel az akril kád mellett a korábbi lemezkádja után:

„Korábban lemezkádunk volt, én azonban nem szerettem. Mégpedig azért, mert túl gyorsan kihűlt a víz benne. Így az új lakásba már az akrilkád mellett döntöttünk, és nem bántuk meg! Jó áron vettük, 7. éve használjuk, és még mindig hibátlan állapotban van, sehol egy karc nincsen rajta, nemhogy kiszakadt volna – amitől többen is óvva intettek minket – pedig volt, nem egyszer, hogy 100 kg fölött volt terhelve.”

Az akril mellett azonban a legnyomósabb érv a kényelem, vagyis a melegség érzet, amiről egy másik kedves ügyfelünk is megemlített, mikor arról kérdeztük, hogy ő milyen kádat ajánlana új, laikus kád-vásárlóknak?